Két hét múlva

Helló! Szerencsére volt időm ma megírni a következő részt. Remélem tetszeni fog! Szeretném ha írnátok komikat! 

Kedves Naplóm!

Két hét telt el mióta New York-ba költöztünk. A szobámat már berendeztem, igaz apró dolgok még hiányoznak. A tesóim is berendezkedtek és nagyon szeretik új szobájukat. Azt, hiszem anya is boldog. Apu már elkezdte az új munkáját. Tetszik neki és elég sokat is keres. A ház csodás, készítettem is pár fotót, hogy átküldjem Betty-nek. Betty-vel minden nap beszélünk skypon. Ilyenkor mindig a nappali ablakában ülök és barátnőmmel együtt nézzük a csodálatos New York-i fényeket. Viszont félek is, hisz hamarosan iskolakezdés. Senkit sem ismerek, félek, hogy nem fognak befogadni és mindenki szemében csak az új csaj maradok.

Becsuktam a naplót és elővettem a fényképezőgépemet, hogy újra megnézzem a képeket a szobákról. 

Szobám

Anyuék szobája

Húgaim szobája

Nappali

Az épület kívülről

(jobb oldal)

Hirtelen megcsörrent a vonalas telefon. Kifutottam, mert egyedül voltam otthon. 

-Halló?

-Lucy?

-Én vagyok Edward!

-Milyen szerencse, hisz épp önnel akartam beszélni! Tegnap megtudtam, hogy egy iskolába fog járni a fiammal Dave-vel. Volna kedve megismerni?

A lélegzetem is elállt.

-Persze, hogy volna Edward!

-Akkor, amikor délután viszem haza az édesapját jöjjön le!

-Rendben.

-Már nagyon várja, hogy megismerhessen.-mondta Edward cinkos hangon. És fogadni mernék, hogy valaki zavartan azt mondta, hogy "apa".

-Ó, az jó. Akkor 4 óra körül viszlát Edward! -kiáltottam és lecsaptam a telefont.

A szobámba rohantam és azonnal hívni kezdtem Betty-t.

-Lucy te vagy az?

-Igen én! Nem fogod elhinni! 

-Mi történt?

-Edward fia is abba az iskolába jár amelyikbe én fogok!

-De jó, akkor már van ismerősöd is!

-Igen és annyira kíváncsi vagyok már rá!

-Oooh! 

-Jaj, Betty ne csináld, hiszen te is tudod, hogy nem úgy értettem. Na jó, persze egy kicsit úgy is értettem... -magyarázkodtam megzavarodva.

-Okés Lucy, -kezdte Betty elterelő hangon -egyáltalán mikor találkoztok?

-Amikor apu hazajön a munkahelyéről. Most mennem is kell, mert készülődnöm kell! Szia Betty! -meg sem vártam a választ csak kinyomtam a telefont.

Hamar sikerült döntenem a ruhámról. Egy lila cicagatyát és egy fekete felsőt vettem ami a vállamon lelógott. A cipőim közül kiválasztottam fekete converse-met. Kisminkeltem magam, a hajamat kiengedve hagytam és vártam, hogy apu hívjon. Pár perc múlva hívott is. Amint letettem a telefont lelifteztem és kiléptem a főbejáraton. Azonnal megláttam a kocsit, amelynek első két ajtaja már nyílt és kiszállt apa és Edward. Majd kinyílt a hátsó is és kiszállt egy szőke hajú srác. Amikor meglátott elmosolyodott és kezet nyújtott.

-Dave Millan vagyok. -mondta. A hangja egyszerűen csodás volt. És a külsejéről ne is beszéljünk. Egyszerűen csodálatos, ha szabad így kifejeznem magam. Tökéletes az arca, mindene. Egy farmert, kockás inget és egy fehér pólót viselt. Maga a csoda.

-É...én Lucy Hope.

-Örülök, hogy megismerhetlek!

-Én is. 

-Hova lenne kedved menni? 

-Nekem mindegy, te döntsd el, te jobban ismered a várost!

-Oké, tudok egy jó helyet biztos tetszeni fog.

***

-És, hogy tetszik New York? -kérdezte Dave, amikor egy csodálatos kertvárosi részen ettük a fagyinkat. 

-Nagyon tetszik, csak az iskolától félek.

-Jó fej emberek vannak, de a pom-pom lányokkal vigyázni kell. Nem ezen a földön élnek szegények.

-Én még csak filmekben láttam olyan sulikat, ahol pom-pom lányok vannak és minden focista ugyanolyan dzsekiben van.

-Pedig itt így lesz. -mondta nevetve.

-Te... te ugye nem vagy focista?

-Dehogy is! Utálom őket! -mondta. Kicsit váratlanul érte a kérdés.

-És te ugye nem akarsz pom-pom lány lenni?

-Dehogy! Te jó ég! -mondtam nevetve.

-Akkor ezt megbeszéltük. -mondta mosolyogva.

-Így van. -mondtam és a csodás kis tavat figyeltem a gyönyörű élénkzöld fák között. Csodálatosan éreztem magam.

***

-Remélem jól érezted magad. -mondta Dave.

-Csodás volt. -mondtam

-Remélem még találkozunk, szia Lucy! -mondta azzal adott egy puszit az arcomra, fogott egy taxit és elment.

-Szia Dave! -suttogtam és néztem ahogy a taxija elmegy.