Semmit sem értek

TELJES RÉSZ!

Sziasztok! Új rész, kicsit késve, ami miatt légyszi ne haragudjatok! Már kész az egész! Remélem tetszik! Jó olvasást!
Lucy Hope

Kedves Naplóm!

Olyan dolgok történnek mostanában, hogy kezdek bedilizni. Ez már nagyon is komoly! Dave napok óta nem jelentkezik. Furcsa... A suliban találkoztunk, de feszült volt mindig és most kaptunk három nap szünetet és azóta mióta elköszöntünk a suliban, nem keres. Kezdek félni... Most mi van? Remélem nem jött rá, hogy ott voltunk azon az estén! 

-Lucy! Hát te meg mit művelsz? -jött be anya a szobámba. A naplót ijedten csuktam be. Mire anya gyanakvóan rám nézett.
-Én? Én csak...öhm írom a házit.
-Nem azt mondtad, hogy nem adtak házit?
-De...de ez szorgalmi és úgy döntöttem, hogy megírom.
-De szorgalmas valaki! -mondta nevetve anya.
-Az ám! -mondtam és fellélegeztem, hogy anya nem akart belenézni a "szorgalmimba".
Lorena-val megbeszéltem, hogy ma este talizunk a kávézóban. Már nagyon várom. És ha Lorena bele megy újra el akarok menni a Punk Club-hoz. Gondolkodásomat a telefon csörgése szakította meg.
-Szia Lucy, ma nem tudok menni, mert beteg lettem. Sajnálom.
-Ne, ne! Lorena a fenébe! Jobbulást!
-Lucy, ne merj a Clubba menni! 
-Nem megyek. Szia!
-Lucy ha odamész nagy baj lehet! Veszélyes! 
-Nem megyek! 
-Szia!
-Szia, gyógyulj meg!
Amint leraktam a telefont újra megszólalt.
-Szia! -hallottam egy fáradt, meggyötört hangot. Dave volt az.
-Szia, beteg vagy?
-Nem. Jól vagyok. Találkozhatnánk! Mindjárt nálatok vagyok, gyere le! -találkozhatnánk, aztán hirtelen már nálunk is van. Kicsit mérges voltam.

***

-Szia! -mondta és szorosan magához ölelt.

-Szia, ó Dave te jó ég! Mi történt veled? -kérdeztem ijedten.
-Semmi, csak megint teniszeztem a bátyámmal. -a múltkori monoklit is a teniszezéssel magyarázta ki. Szörnyen elszomorít, hogy hazudik nekem, de nem akarok neki szólni, hogy igenis tudok valamit, mert igazából semmit sem értek. 
-Hát, ti aztán durván teniszeztek. -mondtam és egy mosolyt erőltettem az arcomra.
-Ugyan, ez semmi! -mondta diadalmasan.
-Akkor is ezt mondanád, ha valaki szándékosan ütött volna meg? -kérdeztem, mire Dave furcsa, de ijedt pillantást vetett rám. 
-Öhm, az... az már nem biztos. -mondta feszülten.
-Szerintem, ne teniszezz többé. 
-Hogy mi? -méltatlankodott.
-Azt mondtam...
-Lucy értem, hogy mit mondtál! Szeretek teniszezni, de nem vagyok ügyes, ezért gyakran fejbe talál a labda! De ez igazán nem érdekes. Nem tudom, miért csinálsz úgy mintha életveszélyben lennék. -kiabálta, mire én lesütöttem a szemeimet és szomorú hangon szólaltam meg.
-Felejtsd el...
-Kicsim, remélem nem haragszol, hogy így rád förmedtem. -mondta és magához húzott.
-Mondtam, hogy felejtsd el. -beszéltem még mindig a föld felé nézve. Dave hangosan felsóhajtott. 
-Sajnálom.
-Én is.
-Mit? -kérdezte meglepetten.
-Minket.
-Tessék?
-Csak mostanában, nagyon eltávolodtunk... És félek, hogy...
-Nem! Én szeretlek! Kérlek ne csináld ezt! Bármit megtennék érted Lucy.
-Én is bármit megtennék érted Dave. -suttogtam, majd megfordultam és visszamentem az épületbe.
-Ne menj el! 
-Majd hívj föl, ha úgy gondolod lehetünk olyanok, mint a vidámparkban voltunk.
-De Lucy!
-Szia Dave! -mondtam és könnyes szemekkel, a lifthez siettem. Utolért, egyik kezével megragadta a kezem. Megfordultam. Megcsókolt. 
-Szeretlek. -mondta szomorúan.
-Én is, de ez még nem old meg mindent. -suttogtam, azzal a liftbe léptem és visszamentem a lakásba.

***

Apunak van egy pisztolya... Elmegyek ma este abba a Club-ba. Senki nem bánthat ha feltartom a pisztolyt. De, ha Dave ott lesz rájön mindenre. Ezért nem lesz olyan egyszerű a dolog. Délután 5 óra van. Úgy tervezem, hogy korábban megyek. 7 körül. Rettenetesen félek, de ki akarom deríteni mit művel ott Dave.

Felkaptam egy fekete cicagatyát és egy csinosabb felsőt. Fekete cipőmet és egy hatalmas, ronda kék pulóvert gyűrtem a táskába. Beletettem azt a ronda "kukássapkának" nevezett akármit és egy nagy napszemüveget. Alig bírtam behúzni a cipzárt a táskámon, de aztán nagy nehezen sikerült. Így mentem ki a lakásból, majd a liftben magamra rángattam a pulcsit, a sapkát és a napszemüveget. Elég undorító látványt nyújtottam, de a cél érdekében megteszem.

***

Beszélgetés szűrődött ki a Club-ból. Remegő kezemet a kilincsre tettem és benyitottam. Undorító férfiak érdeklődő pillantásai futottak végig rajtam. 

-Hé, bébi te meg mit keresel itt? -kérdezte perverzül az egyik.

-Vadmacska! -mondta egy másik.

Nagyot nyeltem és durva hangon megszólaltam

-Áh, mára már volt elég balhé! Bejöttem, hogy igyak valamit azt már húzok is el a francba!

-Hű, tud a csaj!

-Hogy hívnak kedves.

-Lilla Dawson, de jobban szeretem a Nagy L.-t.

-Huhuhú! -gúnyolódott az egyik férfi.

-Én a helyedbe magaddal törődnék, mielőtt baj lesz! Ne ismerd meg a spanomat! Az az ember egy terminátor!

-Na persze kislány!

-És ki az? 

-Mind rettegtek tőle... Tudjátok ti ugye?

A tűzzel játszottam, de ez úgy tűnik bevált. Az összes csönbe maradt én pedig leültem a pulthoz.

-Egy jó hideg sört! Kemény napom volt!

A pincér adta a sört én pedig egyszerre a felét megittam. Még csak most vettem észre, hogy az izgalomtól mennyire kiszáradtam. Nem sokára megittam a másik felét is, de Dave-et még mindig sehol sem láttam. Kezdett hányingerem lenni és tudtam, hogy hamarosan indulnom kell. Ekkor azonban Dave jött be egy fura alak kíséretében és leült a hátsó asztalhoz. Persze mindketten megbámultak, de egyáltalán nem voltam felismerhető, mert a hajamat összekötöttem és úgy húztam a fejembe a sapkát valamint a napszemüveg még mindig a fejemen volt. A pulcsit mielőtt bejöttem bekoszoltam, így tényleg elég hihetően játszottam a "rosszkislányt." Észrevettem, hogy a hátsó asztal mögött van a WC. Bementem és az ajtóhoz tapadtam. Először semmit nem hallottam, de aztán az alak akivel Dave volt felemelte a hangját.

-Millan, volt egy alkunk, megmondtam, hogy az alkut nem szegjük meg! 

-De az a rohadék mindig verekedni akar, apámnak még be tudom magyarázni a teniszezést, de úgy érzem, hogy a barátnőm kezd gyanakodni! Ő fontosabb nekem mindennél, értsd meg!

-Itt nincs helye szerelemnek, fujj. -mondta az alak és köpött egyet. -Ha még egyszer meg akar verni mond meg neki, hogy megölöm!

-Kiszállok! 

-Nem szállsz ki Millan, vagy megtalálom a csajod és megölöm!

Elszédültem. Hányingerem lett. Kimentem a WC -ből és hazáig futottam. Otthon pedig rettegve sírni kezdtem. Elég volt! Mi közöm ehhez? És mi ez? Miből száll ki? Semmit sem értek...